Ingatlanérték

Egy települési polgármesternek például nehéz tudomásul venni azt - főleg ha hitelre van szükség és ingatlan fedezetben gondolkodik – hogy az általa képviselt és hőn szeretett településre nézve valakik veszik a bátorságot és azt mondják, ott bizony nincs lakóingatlan piac, avagy ami még durvábbnak tűnik, egyáltalán nincs is ingatlanpiac.

De ki is merészelne ilyet mondani?

Egy-egy húsba vágó kérdésnél az állításokat igazolni kell. Nem úgy tesszük tehát fel a kérdést, hogy hol nincs, hanem úgy, hogy hol van lakóingatlan-piac.

Hol létezik lakóingatlan-piac?

Ahol piaci forgalom mérhető és az ki is mutatható huzamosabb időn keresztül. A lakóingatlan-piacot tekintve gondolkodhatunk

- háztömbben,

- utcában,

- utcacsoportban,

- településrészben (irányítószám körzetben),

- településben,

illetve járásban, megyében, régióban, országban, ország csoportokban, kontinensekben, a világban.)

ahogy – amilyen az ember – gondolkodunk és gondolkodnak is e pénzzel globalizált világunkban? Ki ezért, ki azért. A „tőke szabad áramlása” nem tűri azt, hogy „nem lehet” avagy „nincs”. Mert erre a válasza az, hogy lehet, márpedig ha lehet, legyen. Gondoljunk csak az emberi történelemre, akár az ember szétterjedésére a földön, akár a gyarmatosításokra, akár embercsoportok áttelepítésére, a telepesekre. Ha embercsoportokat a hatalom - avagy csupán a tőke - erejével áttelepítenek bárhova és azok kapcsolatot tarthatnak akár a kibocsátó közösséggel, akár a környezettel – ha élnek ott emberek - máris fennáll a lakóingatlan-piac lehetősége, hiszen az emberek szerelembe esnek, házasodnak, dolgoznak, gyerekek születnek, elválnak és meghalnak. Az új családoknak mindig igénye van az önálló családi életvitelre. De szép is magyar nyelvünk, hiszen mit is takar a házasodás, házasság fogalma, helyesebben mit is feltételez maga a szó? Házat ugye? Házat, hazát. És hogy szól a archaikus érdeklődő kérdés? Hány családod van? Bizony ma is a család a társadalom alapegysége. (Mert a „szingli” is egy család, csak csonka.)